A vasalással nekem egy kicsit változékony a kapcsolatom. Felnövőben kényszeres vasaló voltam, a szekrényből kivett hajtogatott ruhát is átvasaltam, hogy még véletlenül se legyen rajta ránc mikor felveszem.
Anyukám a törülközőktől kezdve az alsóneműkig mindent vasalt. TV vagy zene bekapcs, nagy kosárnyi mosott ruha elő, órákig tartó móka. Ezzel nőttem fel. Aztán persze tizenévesen az ember talál jobb elfoglaltságot is, mint a vasalást. Pl. éjszakába nyúló olvasást.
Hogy mi a legviccesebb pillanatom ezzel kapcsolatban? Amikor egy összejövetelen kijelentettem, hogy én márpedig nem vasalok semmit, amit nem muszáj. És ha én olyan ruhákat veszek, amik nem igényelnek vasalást, akkor más gönceit sem vagyok hajlandó vasalni. Reakció imádott anyukámtól (mert tényleg, ő egy szupernő, csak más hozzáállással, mint én!), tehát ez az aranyköpés jött tőle: „Ilyet még egyszer ne mondj pasik előtt, különben soha nem mész férjhez!”…. Ó, hogy mennyit változott a világ. Ugyan kit izgat ez már manapság?
Igazsághoz hozzá tartozik, hogy mikor először költöztem össze párommal, akkor romantikus lelkesedéssel töltött el, hogy munkahelyi ingeit vasalhatom. Jaj, de jó nekem, itt vagyunk szépen együtt, had legyen neki frissen vasalt ing minden reggel. Aztán egy nap elestem, beütöttem a fejem, és rájöttem mekkora béna vagyok. Eddig is el tudta magát látni, akkor minek ajnározom a seggét. Hosszútávon csak nekem lesz rossz. (Haha, és ezután boldogan éltek, míg meg nem haltak! Legalábbis a lány soha nem érezte, hogy bárkinek is a cselédje lenne.)
Lustának tartasz? Én inkább azt mondom, kiiktatom a felesleges házimunkát. Ezzel több időm jut magamra, a picikre, és minden másra, amit nem kínszenvedés csinálni. Na nem a portörlésről beszélek, azt még jobban utálom! Sőt, kezeket a szívekre, melyik házimunkát szeretjük? Mármint tényleg szeretjük, annyira, hogy alig várjuk a porszívó feletti görnyedést, stb…… Gondoltam. Én egyiket sem!
Tehát ezért nem vasalom a következő dolgokat:
Ha ő tud, más pasinak is menni fog, hidd el!
Amit vasalok, az alkalmi viselet, akkor, mikor alkalom van. Azaz évente egyszer.
Tessék, itt van a boldogság titka: abbahagyni mindent, ami nem hoz örömet. Kiiktatni mindent, ami felesleges időpocsékolás. Ésszerű keretek között persze, a porszívót azért még én is bekapcsolom…
Képek forrásához katt a képre.