Gyönyörű, vagy lófejű lesz Charlotte hercegnő? – Így fogadjuk az újszülöttet?

Csak én gondolom úgy, hogy gusztustalan egy frissen született csecsemővel kapcsolatban azt vitatni, hogy lófejű lesz-e, ha felnő? Mert úgy tűnik a most kezembe akadt cikk reakcióiból, hogy van aki még kedélyesen bele is megy a találgatásba.

Egyáltalán, ha már itt tartunk, nem kéne abbahagyni a nők külseje alapján való kategorizálását. Mintha a kinézetük és személyiségük két teljesen különböző illetőhöz tartozna. „Csúnya, de karaktere pont megfelelővé tette erre a pozícióra”? Nekem nagyon bántja a szemem az ilyen és ehhez hasonló kijelentés.

Aki szépségversenyekre jelentkezik, vagy modellnek áll, az tudatosan olyan közegbe helyezi magát, ahol a külsejét elég harsányan osztályozzák. De még itt is zavar, ha egymást rondának, csúfnak, és tehénnek minősítik a nők.

Miért divat az egymás lekritizálása külső alapján? Persze főleg a másik háta mögött, vagy anonimitásba burkolózva, mert az úgy biztonságos. Nyilvánvalóan az Angol királyi családból sem fog senki visszaszólni, és a szépségversenyek résztvevői sem tudják magukat megvédeni olyan kritika ellen, amit nem előttük mondtak.

Egyáltalán kinek mi a szép? Ugyanúgy, mint ahogy a vonzódás is szubjektív dolog, a szépség is mást jelent mindenkinek. És miért érezzük úgy, hogy nyilvánosan osztályozhatunk másokat egyfajta hobbiként?

A legszomorúbb az, amikor valaki azt fájlalja, hogy az ő belső szépségét nem értékelik, miközben ujjal mutogat mások külsejére.

Százszor inkább legyek érdekes, mint gyönyörű. De lehetek gyönyörű, és érdekes egyszerre. Vagy lehetek zseniális, de nem konvencionális szépség. Esetleg világszépe, és Nobel fizikus. Bizony ám, mert a „szép” embereket is hajlamosan vagyunk negatívumokkal illetni. Van egy angol kifejezés „backhanded kompliment”. Azt jelenti, hogy bók, ami valójában sértés. Mint pl. odamenni egy attraktív nőhöz azzal, hogy „annyira szép vagy, nem találtam volna ki, hogy idegsebész a hivatásod”. Mondom, példa, de ezzel a kijelentéssel tulajdonképpen azt mondtam, hogy „azt hittem hülye vagy”, hiába volt benne az „annyira szép vagy”, attól még a bunkóság teteje.

Szóval én azt javaslom, hogy kollektíve szálljunk le a magas lóról, mert semmi nem ad nekünk arra jogot, hogy mások emberi értékét a külsejük alapján ítéljük meg.

A királyi családról meg csak annyit, hogy megnyugodhat mindenki, II. Erzsébet férje sem azzal hunyja le a szemét éjjelente, hogy micsoda „csúnya, idős” felesége van. Sok mindent el lehet mondani róluk, de sa házasságuk szemmel láthatóan jó, és le merem fogadni, hogy férje szemében Erzsébet mindig gyönyörű volt.

És nem, nem olvastam el az egész cikket amit találtam, mert nem fogom erre pazarolni az életem. Annyi azonban nyilvánvaló volt, hogy arra is voltak beszólások, hogy „most hogy néz ki” egy ötvenet jócskán meghaladó nő. Ráncos. Na és akkor mi van. A férfi sármos, a nő meg ronda a korral?

Nekem eszemben sincs meghúzni magam idős koromban, és úgy járni-kelni, mintha hálásnak kéne lennem már azért is, hogy megtűrnek egy bizonyos koron túl.

Most, hogy belegondolok, még nem hallottam egy pasit sem elnézést kérni a külseje miatt (mert senkinek sem kéne), de a nőktől folyton az jön, hogy „bocsi, nem volt időm sminkelni…. bocsi, nem aludtam ki magam szarul nézek ki…. bocsi, nem volt időm fésülködni… bocsi, csak melegítőben vagyok itthon…bocsi, nem volt időm befesteni a hajtöveket. Mintha fájdalmat okoznánk a másiknak ezzel.

Én is mondok ilyet néha magamról. De tudjátok mit, ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy nem kérek elnézést semmiért, ami másoknak nem árt! Az meg, hogy valaki hogy néz ki ritkán bűn. Nem a külsőmtől vagyok ember, nem e szerint kell megítélni, és főleg nem kell lesajnálni, megtűrni, vagy lázasan azt keresni mit lehet felhozni érdememben, ha már szép nem vagyok.

Legyünk emberségesebbek egymással szemben. Csak ennyit kérek. Nem nehéz. Számolj el háromig mielőtt kimondasz valamit, és tedd fel magadnak a kérdést:

– Kinek használ amit mondani akarok?

– Elmondanám ugyanezt szemtől szemben is?

– Hogyan érezném magam, ha nekem mondaná valaki ugyanezt?

Ugye hogy egész más így hozzáállni? Gyakorold minden nap!