A Milánói hét férfi Gucci kollekcióját körüllengő felháborodás számomra több szempontból is nevetséges.
Először is ne feledjük, hogy sok helyen történelmileg a pasik öltözködtek extravagánsabban.
Csipke gallér pasin? Láttuk már.
Laza tógák: Azt is.
Sőt ne feledjük a „Kinek van a legnagyobb” versenyt, amit élőben látni éppúgy megmosolyogtató, mint képeken.
Rövid szoknya? Kipipálva.
Színes, rózsaszín, mintás? Naná, hogy kipipálva.
Az egyetlen, ami történt, hogy most minden egyszerre van ránk zúdítva.
Miért írom le mindezt? Azért, mert én szeretem, hogy a nőknek egyre több választásuk van, és ha akarnak férfias ruhában is járhatnak, hisz ügyes szabással ezek fantasztikusan állna rajtuk.
Mikor azt hittem lesz egy lányom is, el voltam szánva, hogy erős, nem mások értékrendje szerint élő, önálló embert faragok belőle. Aztán mikor két fiam lett (és nem fogok többet szülni, az tuti!), akkor ráébredtem, hogy sok olyan választási lehetőség ami most már természetes a lányoknak, nem feltétlenül támogatott a fiúk estében. Ha egy fiú „lányos dolgokat” csinál, akkor kinevetik. Mert ez vicces, természetellenes, pl. minek babázik. Ezt utálom. Felőlem fiaim azt csinálnak amit akarnak. A macikról való gondoskodás, etetés, itatás, altatás igenis hozzátartozik egészséges érzelmi fejlődésűhöz. Nem kell az érzékenyebb részüket teljesen kiölni.
Na de vissza a ruhákhoz, mert ez elhúzódhat!
Mint azt sokan kiemelik, ez a kifutókra van tervezve. Én sem láttam sok nőt fehérnemű nélkül átlátszó cuccban (Hello Rihanna!), vagy ultra tűsarkú balettcipőben (Hello Beyonce – de ő is csak a videó elejéig!)
Szeretek hozzászólásokat olvasni egy-egy cikk alatt, mert a) vicces, b) tanulságos keresztmetszete a mai világnak. Most is ezt tettem, és először kicsit elképedtem, de utána inkább viccesnek találtam a dolgot.
Kedvenc megjegyzésem: „Nem csoda, hogy ennyi transznemű meg homoszexuális van a világban ilyeneket látva”. – Nyilván, hisz a ruha teszi azzá az embert, IQ bajnok! Múltkor én is láttam egy olyan férfias ruha összeállítást a női részlegen, hogy alig tudtam megállni, hogy ne adjam be a válást és költözzek össze az első szembejövő nővel. Jaj, azok a ruhák bizony veszélyesek!
A férfiasság mérvadója nem az öltözködés (tudom hihetetlen, de általában az csak ízlést és anyagiakat tükröz!), de még csak nem is a külvilágnak mutatott viselkedés, hanem az értékrend! Úgy bizony! Hogy ki mit mond zárt ajtók mögött, hogyan viselkedik a rászorulókkal, családjával, barátaival. Ehhez pedig ruháknak semmi köze, úgyhogy tessék megnyugodni.
A divatdiktátorok pedig már rég nem diktálnak annyira, mint szeretnének. Ők csak publicitást akarnak. Azt pedig most megkapták bőven.
Képek forrásához katt a képre.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: